Témánk:

Új irásai : Hamarosan megjelenő Dreamworld, és A beavatás szertartása c. kötetek.

Mitől jó egy sci-fi?

Szélesi Sándor:

"....amikor a kezdet kezdetén írtam,  nekem is azt mondták jó tanácsként, és most én is azt teszem, hogy akik szeretnének írni figyeljék a körülöttük élőket, és az ő személyiségüket, reakcióikat bele fogkák tudni építeni a műveikbe. Akár tudatosan, akár tudat alatt...."

- Mi kell ahhoz, hogy valaki jó író legyen?

"...Mindenféleképpen kell egy fajta irányultság,.... tehetség, ...aztán kell hihetetlen szorgalom, amíg megtanulja az ember a mesterség fogásait, és kell egy fajta nyitottság, amikor a mesterségbeli tudást és a tehetséget elkezdi bátran alkalmazni és olyan alkotásokat hoz létre, amik még addig nem voltak. A legfontosabb az, hogy legyen nyitott a világ minden pilanatára, minden érzésére, gondolatára. Mindenki, aki alkot, az egyben befogadó is ésahhoz, hogy megjelenítse a gondolatait, és az érzéseit, ahhoz mindent be kel fogadni a világból."

- Mi a különbség a fantasy és a sci-fi között?

" Teológia és geológia. Ég és föld... képzeljük el, ha valamilyen problémánk van, mondjuk jön a rossz fiú,  akkor a tudományos, fantasztikus regényben térkaput nyitunk a lába alá és eltűnik egy fekete lyukban. Egy fantasy regényben egészen egyszerűen békává varázsoljuk...."

- A beavatás szertartása könyved hamarosan megjelenik. Főszereplői David és Justin, apa és fia. Az apa attól félti a fiát, ha jönnek a fia számára idegen lények, hogy  -  Éppen úgy, mint annak idején,  Amerika fedezése során, amikor a fehér ember megjelent azon a földrészen, és hozta magával a betegségeit vírusait, és ezek ellen nem voltak felvértezve az öslakosok. - az ő fia sincs felvértezve, de nem betegségektől félti, hanem, hogy ismeretlen érzésekkel és gondolatokkal találkozhat a fiú. Ettől félti.

SZ:S:: " Azt tudni kell, hogy ez egy apa-fiú kapcsolatról szól ez a könyv, egy idegen bolygón, ahogy úgy hozta a sors, hogy ketten vannak per pilanat. Négyen kezdték a bolygó feltérképezését, kutatását, de ketten maradtak hosszú évekre. Kilenc év után, amikor azt hitték, hogy mindenki elfelejtkezett róluk és azt hitték, hogy már nem jönnek a földi telepesek, hirtelen kiderül, hogy úton vannak. Jönni fognak. Az a fajta idill, amiben felnőtt a fiú és azok a gondolatok, amiket az apa elültetett benne, az a tudás, most úgy tűnik, hogy veszélyben van. Ugyanis a telepesekel jön a fölsi társadalom nem csak pozitívuma és nam csak a technikai eszközők és a lehetőségek, hanem a negatív gondolatok, érzések, emóciók is, amik eddig nem voltak jelen a kapcsolatukban és így nem voltak jelen a bolygón sem. A regény felütése ez a félelelm, hogy mi lesz, ha most mellénk betelepszik 14000 ember a maguk mindenféle érzéseivel és gondolataival, és a földről hozoztt negatívumaival együtt. Hogyan fogja a fiam feldolgozni? Illetve van egy hónapom rá és hogyan fogom neki elmagyarázni, hogy amit eddig ő tőlem hallott, annak van egy másik oldala, egy másik vetülete is a földről......"