Az alábbi beszélgetés elhangzott a Civil Rádió Szociopanoráma című műsorában 2004. 12. 03-án.

Dr. Vankó László a Nemzeti Nyomozó Iroda Pénzügyi Nyomozó Főosztály osztályvezető helyettesével

Preszl Éva beszélgetett.

• Valóban a hajléktalanok kiszolgáltatott csoportjai a társadalomnak. Ezt kihasználva egyes bűnelkövetői körök, a gazdasági társaságokban tulajdonrészekhez juttatják. Ez természetesen csak névleges tulajdonrészhez jutás. Igazából semmilyen valós vagyoni viszonyokat ezek a tulajdonrészek nem testesítenek meg. Itt pusztán arról van szó, hogy a hajléktalanok, és az egzisztenciálisan lecsúszott egyéb más csoportok óriási híján vannak anyagi eszközöknek, és ezt a helyzetet kihasználva ezek a bűnelkövetői körök minden féle gazdasági bűncselekmény elkövetéséhez alakított gazdasági társaságokban teszik érdekelté őket.
• Hogyan lehetséges, hogy egy hajléktalan nevére kerüljön egy cég?
• Ma Magyarországon az egyik legfontosabb gazdaságot érintő alkotmányos alapelv, az a vállalkozás szabadsága. Ebben az országban, Magyarországon igazodva más demokratikus államokhoz, ezt a szerződési szabadságot nagyon szűk körben korlátozzák, tehát mindenkinek joga van ahhoz, hogy vállalkozzon, akár egyénileg, akár valamilyen társas vállalkozás formájában részt vegyen. Semmilyen megkötés nincs, és azt hiszem ez így van jól. A kérdés csak az, hogy az állami mechanizmus, illetve a gazdasági társaságok működését körülbástyázó igazgatási rendszer milyen mélységben tudja ellenőrizni, milyen hatékonysággal tudja kiszűrni a gazdasági társaságok közül azokat, akik nem jogszerűen és nem a jogszerűség talaján állva gazdálkodnak. Óriási károkat okozva egyébként a költségvetésnek. Most már nem csak a magyar költségvetésnek, hanem az európai uniós költségvetésnek, hiszen a magyar költségvetés szerves része lett az európai uniós adórendszernek. Legfontosabb itt az általános forgalmi adóra koncentrálni. Visszatérve az eredeti gondolatra, végül is a vállalkozás szabadságára építve, mindenkinek joga van gazdasági társaságot alapítani, abban részt venni. A mai magyar hatósági rendszer úgy néz ki, hogy a cégbíróság jegyzi be a gazdasági társaságokat. A cégbíróság tisztán dokumentáció alapján dolgozik. A hozzá benyújtott és ügyvédek által ellenjegyzett, közjegyző által hitelesített iratok alapján jegyzi be a gazdasági társaságot, illetve a gazdasági társaságok tulajdonosváltásait. A gyakorlatból az látszik, hogy nem sok kontroll érvényesül.
• Azt sem ellenőrzik le, ha egy telephelyet bejelentünk, hogy az valós telephely, vagy ténylegesen annak a tulajdona, aki céget szeretne alapítani? Lehet-e ott létrehozni egy székhelyet? Tehát semmi ilyesminek nem néznek utána?
• Valóságos eszköze erre nincs a Cégbíróságnak. Mi sem támasztja ezt jobban alá, minthogy Budapesten például az egyik szállóra hetvenkettő darab gazdasági társaság van bejegyezve, ami azt jelenti, hogy a Cégbíróság a hetvenegyediket is úgy jegyezte be, hogy nem tűnt fel neki az, hogy ezen a címen már gazdasági társaság működik. Van olyan lakótelepi lakás, Budapest egyik külterületében, ahol száz fölötti gazdasági társaság van bejegyezve. Ezek a gazdasági társaságok nyilvánvalóan azért jöttek létre, hogy valamilyen módon a gazdaságban nem a jogszerűség talaján állva működjenek. Általában ezek a cégek fiktív számlázással foglalkoznak, minimális anyagi ellenszolgáltatásért működő és legális tevékenységet végző gazdasági társaságok részére bocsátanak ki fiktív számlákat, meg nem valósult szolgáltatásokról, illetve termékértékesítésről. Ezeket ezek a vállalkozások lekönyvelik. Könyvelésükben, mint költségszámlákat szerepeltetik. Én meg sem tudom saccolni azt, hogy milyen nagyságrendű lehet az az érték, amivel csökkentik a költségvetés adóbevételeit. Egy konkrét ügyben felderített érték, az olyan ötmilliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy egy ilyen bűncselekmény elkövetésére szakosodott bűnözői kör 114 fiktív vállalkozás felhasználásával körülbelül ilyen ÁFA értékű számlákat bocsátott ki országos szinten. Ez olyan ezer körüli számlabefogadó gazdasági társaságot érintett, akik alapvetően az adócsalást megvalósították, hiszen ők használták fel ezeket a fiktív számlákat költségeik fiktív növelésére. Ezáltal a nyereségük fiktív csökkentésére és az adófizetési kötelezettség fiktív csökkentésére. A másik kör a csőd közeli helyzetbe került vállalkozások. Általában itt is, a költségvetési bevételeket érinti ez a jogellenes cselekmény. Ezek a cégek egzisztenciálisan lecsúszott személyek kezébe kerülnek, hiszen ezek a társaságok általában adófizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, és az adóhatóság a fő hitelező az ő felszámolási eljárásukban, de mielőtt még a felszámolási eljárás elindulna, mielőtt még az APEH a felszámolási eljárását meg tudná kezdeni, az adótartozás behajtása érdekében, ezek a cégek hajléktalan és egzisztenciálisan lecsúszott személyek tulajdonába kerülnek. Fiktív üzletrész átruházási szerződésekkel. Ezzel a dologgal azt érik el, hogy a vagyon, ami még végrehajtás alá vonható lenne, az kézen-közön eltűnik. Nem lehet bizonyítani, megállapítani azt, hogy ez a vagyonvesztés a cég átruházás időpontjában meglévő vagyon az az előző ügyvezetés, vagy pedig a hajléktalan időszakában következett be. Ezek a társasági szerződések, illetve üzletrész átruházási szerződések, amikkel az üzletrészek átkerülnek a hajléktalanok tulajdonába, ezek mindenféle és nagyon formás kitételeket szoktak tartalmazni. Átadják a vagyont. Több tízmillió forintértékű pénztárkészletet vesznek át a hajléktalanok.
• A hajléktalanok tudják, hogy mit írnak alá?
• Nem. Legalábbis a nyomozásokban végrehajtott kihallgatások eredménye azt mutatja, hogy el sem olvassák. Van olyan eset, amikor annyira ittas állapotban vannak, hogy igazából nem is tudnák elolvasni. Ez nagyban befolyásolja az ő közreműködésüket is az egész bűncselekmény kategóriában.
• Ezek a fajta gazdasági bűncselekmények milyen számban fordulnak elő?
• A mai felszámolói gyakorlatban, a felszámolási eljárásokkal érintett gazdálkodó társaságok esetében, az elénk kerülő bűntető ügyeknek a 80%-a az érintett abban, hogy valamilyen fiktív vagyoni üzletrész átruházási szerződéssel megtalálhatatlan, vagy hajléktalanok kezébe kerül a cég irányítása. Itt irányításról abszolút nincsen szó. Az adóhatósági gyakorlatban pedig azt lehet mondani, hogy azok az adóhatósági vizsgálatok, ahol valamilyen adóhiány megállapításával végződik az adóvizsgálat, az esetek 90 %-ában azért végződik így, mert nem valós gazdasági eseményekről szóló számlákat találnak a könyveléseikben. Ezek a cégek általában hasonló helyzetben lévő személyek nevén vannak. Természetesen egy mögöttük levő bűnelkövetői kör irányítja ezeket a cégeket. Említettem, hogy volt olyan személy, aki 114 hajléktalan nevén lévő gazdasági társaság nevében volt képes számlát adni meghatározott, elkülönült tevékenységi körben. Ha valakinek kábelfektetésről kellett számla, akkor annak a cégnek a nevében bocsátották ki azt.
• Tehát volt neki egy címlistája, hogy melyik cég milyen számlákat képes adni és ezt ő gyakorlatilag megszervezte?
• Sőt, ez a bűnelkövetői kör egy legálisan bejegyzett alapítványt is létrehozott, aminek a célja az volt, hogy hajléktalanokat segítsen. A hajléktalanok beszervezése ebbe a 114 cégbe úgy történt, hogy lementek a Blaha Lujza téri aluljáróba és ott összegyűjtötték az embereket, és 5000 Ft-ot ígértek nekik azért, ha aláírják ezeket a papírokat, mert ez az alapítványi támogatásukhoz kell az aláírásuk. Közben ezek a társasági szerződések voltak, illetve üzletrész átruházási szerződések voltak, amiket aláírattak velük. Ezek az emberek nem tudták. Ők elmondták a későbbi kihallgatásukon, hogy: hát igen én aláírtam valamit, de én azt hittem, hogy ez a támogatáshoz kell, amit ígértek. Ennyire kiszolgáltatottak, ez is alátámasztja az ő kiszolgáltatottságukat. Az a pontos válaszom a kérdésre, hogy nem lehet megbecsülni, hogy most pontosan mennyi cég van, amelyik hasonló módon fiktív tevékenység létrejöttére alakul és a hajléktalanok részt vesznek benne. A Cégbíróság folyamatosan ellenőrzi ezeket a cégeket. Mérlegeket beadnak-e. Ahol nem adnak be mérleget, ott az ellenőrzési eljárást elindítják ők is. Így szép lassan mindig előtérbe kerülnek ezek a nem működő vállalkozások, amelyek egy része azért nem működik, mert igazából illegális tevékenységet végez. Tehát hivatalosan azért nem működik, mert a tevékenysége teljesen illegális.
• A Cégbíróságról már beszéltünk, meg a cégalapításról, de én továbbra sem értem azt, hogy hogyan lehetséges, hogy a hajléktalanok nevére cégeket jegyeznek be. El kell menni ügyvédhez, közjegyzőhöz. Senki sem látja, hogy miről van szó?
• Valójában itt azt hiszem a közreműködő személyek az esetek jó részében azért behunyják a szemüket és ezeket a papírokat elkészítik. De itt azért ki kell térni kicsit a társasági szerződéseket készítő és ellenjegyző ügyvédek felelősségére is. Az ügyvédek a szerződés ellenjegyzésével azt igazolják, hogy a felek szerződési akarata az egybehangzó volt. Ezen túlmenően ők többet nem igazolnak. Amit ők mondanak, ha a kettő szerződési akarat egybehangzó, a nyilatkozatot okiratba foglalja, és ezt ellen jegyzi, az egybehangzóságot az ellenjegyzésével igazolja. Természetesen vannak olyan ügyek, amikor tudtuk bizonyítani az ügyvédek bűntető jogi felelősségét az ügyben. Legalább a gondatlan közokirat hamisítás szintjéig, amikor kellő körültekintést az ügy legális voltára nem tanúsította az ügyvéd, de igazából, hogy ha az ügyvéd előtt nem tudjuk cáfolni, hogy a felek megjelentek, és nem tudjuk cáfolni, hogy a szerződési akaratuk azonos volt, akkor el kell fogadnunk, hogy az ügyvéd közreműködése támadhatatlan az ügyben.
• Milyen előnyöket szereznek a hajléktalanok ezeknek a gazdasági bűncselekményeknek az elkövetésével?
• Szociális helyzetükből adódóan vállalják ezekben az ügyekben való közreműködést, Ők igazából nem tudják, hogy mihez adják a nevüket. Nem tudják, hogy mi lesz a következménye egyetlen egy, vagy néhány aláírásuknak, ami ehhez az ügylethez kell. Volt olyan konkrét ügy, egy hajléktalan nevével fémjelzett gazdasági társaság három hónap alatt másfél-milliárd forintértékű gázolajat forgalmazott. Természetesen fiktíven. Ezzel a fiktív forgalmazásával más gazdálkodónak másfél-milliárd forintértékben adtak át olyan számlát, amivel ő csökkentette az adófizetési kötelezettségét, illetve az illegális forrásból származó gázolaját tudta legalizálni, hogy ő kitől vette meg tudta nevezni.
• Ez az olajszőkítés néven elhíresült történet?
• Igen, annak egy specializált formája már ez a meleg keveréses eljárásnak hívják ezt, amikor mindenféle adómentesen behozható gázolaj terméknek az összekeverésével nagyon jó minőségű gázolajat tudnak létrehozni. Gázolaj előállításához szükséges termékeknek az adómentes behozatalával, ezt összekeverve nagyon jó minőségű gázolaj jön létre ebből a kémiai eljárásból, és ennek a gázolajnak az eredetét kell igazolni, hogy azt utána adómentesen lehessen értékesíteni. Ez a 94-96-95-ös éveknek a klasszikus elkövetési módszere volt. Óriási pénzekhez jutottak hozzá a bűnözői körök, és ennek az egyik részében fedeztük fel azt a gazdasági társaságot, aki másfél-milliárd forintértékű számlát bocsátott ki egy másik cég részére. Ennek a cégnek az egyik ügyvezetője hajléktalan volt, aki az elfogásakor úgy nyilatkozott, hogy ő a Baross téren lakik. Kérdeztük, hogy hány szám alatt? Hány szám? Mondta, hogy kettes pad, vagy a hármas pad, ha a kettes foglalt. Igazából akkor jönnek rá a hajléktalanok, hogy milyen óriási problémába kerültek, amikor az őrizetbe vételük után kitisztulnak, és képesek már átlátni, hogy az egész hátralévő életüket befolyásolhatja az a néhány aláírás, amit akkor éppen tettek. De akkor a motívumuk, hogy ezt miért írták alá, egyértelműen az egyik napról a másik napnak a túlélése, hiszen néhány ezer forintot kapnak az elkövetőktől a hajléktalanok. Néha még azt sem. Néha egy-két nagyfröccsöt. Ilyen is volt, hogy kocsmában néhány üvegsörért írtak alá társasági szerződést hajléktalanok. A motívum mindenféleképpen a megélhetés biztosítása. Volt olyan eset is, hogy a hajléktalan szinte az egyetlen forgalomképes eszközét, a személyigazolványát adta el, és azzal rengeteg gazdasági társaságot alapítottak. Ebben ő már végül is nem vett részt, de az igazolvány 5000 Ft-ért történő eladásában a felelőssége neki is megállapítható.
• Ezek nem olyan nagy előnyök, amiért érdemes egy ilyen helyzetbe belekerülni. Hogyan minősülnek ezek a cselekmények a hajléktalanokra vonatkoztatva?
• Ha a bűntető jogi minősítést kérdezi, akkor az mindig attól függ, hogy az a gazdasági társaság, amelyet megalapítottak, illetve amelynek az üzletrészét ő fiktív szereződéssel megvásárolta, az milyen gazdasági környezetbe kerül. Hogy ha a fizetési képtelenség állapota megállapítható valamilyen szempontból, akkor általában ezek csőd bűntettnek minősülő magatartások. Hogy ha a vagyonkimentés, tehát a cég előző ügyvezetése már korábban kimentette a vagyon t a cégből, és a hajléktalan tud erről, és így veszi a nevére a gazdasági társaságot - mentesítve ezzel az előző társaságot – akkor itt a bűnpártolás esete is felmerülhet az ő esetében, hogy ha egyéb más feltételeknek is megfelel. Minősülhet ez adócsalásnak is, hogyha végrehajtható, határozaton alapuló adó tartozása van a gazdasági társaságnak és így veszi a nevére. Külön kell bontanunk itt azokat az eseteket, amikor KFT, vagy pedig BT átruházása történik ilyen módon. BT-ben ugye egy mögöttes felelősség is érvényesül. A beltag, képviselő teljes vagyonával felel a gazdasági társaság tartozásaiért. KFT esetében csak a vagyoni betétjével felel minden tag a társaság tartozásaiért. Ez is befolyásolhatja a cselekmény bűntető jogi minősülését. Ezért nem lehet egyértelműen állást foglalni abban a kérdésben, hogy hogyan minősül ez az ő részükről. Ami biztos, az a fiktív üzletrész átruházási szerződéssel megvalósított közokirat hamisítás. Ezt úgy hívja a bűntető jogi szaknyelv, hogy intellektuális közokirat hamisítás, hiszen ezzel a nyilatkozattal közhiteles nyilvántartásba, valamilyen változást eszközölnek. Ez azt jelenti, hogy a Cégbíróság cégnyilvántartásba egy fiktív cég, vagy egy fiktív tulajdonos váltás kerül deklarálásra. Ezzel a nyilatkozattal egy közokirat hamisítás valósul meg. Ez az esetek többségében megállapítható. A hajléktalanok általában segítséget nyújtanak annak az elkövetői körnek, aki próbál szabadulni vagy a tartozástól, vagy a felszámolási eljárásból fakadó egyéb más problémákból. Van egy szűk kör, aki azért dönt a cég ilyen módon történő eladása mellett, mert egy cégnek megszűntetése nem kis procedúrával jár. Végelszámolási eljárás meg indításától kezdve.
• Gyakorlatilag, ha egy hajléktalan aláír egy ilyen szerződést, fogalma sincs arról, mit követ el?
• Így van.
• Nyilván, hogy őt nem tájékoztatják őt a cég gazdasági helyzetéről. Nem erről szólnak ezek a szerződéskötések.
• Valóságban ez így van. A papírok viszont nem erről szólnak. Mindig van egy klauzúra ebben a szerződésben, hogy az eladó tájékoztatta a vevőt a gazdasági társaság aktuális gazdasági helyzetéről. Azt is szerződésbe szokták még foglalni, hogy mit ad át. Ezek a vagyontárgyak, már meg sincsenek. Több tízmillió forintos készlet nem nagyon van a cégeknél. A pénz már nincs meg, és a pénztárban tartották nyilván úgymond papíron ezt az összeget. Ezt átadják a hajléktalannak papíron, és innentől kezdve megszabadultak ezektől a kötelezettségektől. Későbbiekben pedig azt mondja, kérem én átadtam. ……A gazdasági társaságok eltüntetése hivatalos iparággá vált Magyarországon. Kollégáim szokták mondani - bár ezzel a témával viccelni nem nagyon lehet, de az ember mindig a legjobb viccet saját problémáiból tudja csinálni, - hogy egyes hajléktalan szállók már ipari parkokként működnek. Ahogy említettem hetvenkét darab gazdasági társaság van bejegyezve az egyik hajléktalan szállóra. Ezek kisebb fajta ipari parkok, ahogy szokták mondani…….
• A hajléktalanok hogyan viszonyulnak a nyomozáshoz?
• Volt olyan hajléktalan, aki az elfogásakor azt mondta, hogy már vártam magukat. Örülök, hogy vége van ennek az egésznek, mert, folyamatosan zaklatták őt aláírásokkal, kezdett rájönni, hogy igazából mibe keveredett bele. Egyfajta megkönnyebbülést érzett, hogy ennek most akkor vége van. Elmond mindent, és talán valamilyen formában tiszta lappal indulhat újra. Általában a hajléktalanok, illetve az egzisztenciálisan lecsúszott emberek a nyomozásokat a vallomásaikkal segítik mindig szinte. …
• Egy nyomozás mennyi időt vesz igénybe?
• Ez ügyektől függ. Ez attól, hogy hány gazdasági társaság kerül eljárás alá.
• Arról volt szó, hogy ezek kisebb cégek általában.
• Igen, ezek éppen, hogy csak a bejegyzési értékhatáron lévő cégek. Hárommillió forintos KFT-kről van itt szó. Igazából sem tárgyi eszközeik, sem vagyoni eszközeik nincsenek már ezeknek a cégeknek. Ezek nagyon kis tőkével rendelkező cégek. …Sajnos az a tapasztalatunk, ha egy gazdasági társaságról bebizonyosodik, hogy az fiktív üzletrész átruházási szerződéssel került egy hajléktalan nevére, akkor általában több gazdasági társaság van itt a háttérben….Általában egy hajléktalan nevére több céget alapítanak. Ezekben tagokként vesznek részt. Volt olyan személy, akinek a nevén hatvankettő darab gazdasági társaság volt valamilyen formában. Vagy a lakóhelyére volt bejelentve, tehát az igazolást adta ki hozzá, hogy bejelentkezhet oda az a cég, vagy ő személyesen volt tag, esetleg ügyvezető ezekben a cégekben. Ennél az embernél az is előfordult, hogy teljes vagyoni felelősséggel több cégben is tagként szerepelt. Tehát több BT-ben volt beltag azonos időben, ami lehetetlenség, pontosabban nem lehet a jogszabályok szerint. A Cégbíróság mégis bejegyezte ezeket a gazdasági társaságokat. Ha minden cégre kiterjesztjük a nyomozásunkat, az a nyomozás idejét hihetetlen módon el tudja húzni, mert ez ahány cég, annyi ügyet jelent. Minden egyes cégnél meg kell állapítani a gazdasági környezetet. Minden egyes cégnél meg kell állapítani, hogy milyen vagyoni viszonyok álltak fenn a cég körül, amikor a cégátruházás megtörtént. Hiszen ez minősíti mindenkinek a magatartását, tehát, hogy milyen bűncselekményért vonható felelősségre…..Ezekben az ügyekben két-háromszáz gyanúsított sem ritka, hogy van.
• Az elkövetők ezekért a bűncselekményekért milyen szankciókban részesülnek?
• Minden attól függ, hogy milyen bűncselekményben állapítja meg a bíróság az elkövető, a terheltek felelősségét. A hozzánk visszacsatolt ítéletek és információk azt alapozzák meg, hogy itt általában pénzbüntetésről rendelkezik a bíróság. Egy hajléktalannak pénzbüntetést kiszabni az nem egy értéktől történő megfosztás jelent, hiszen nincs neki. Ha lenne, akkor esetleg visszatartaná ez a büntetés, elérné azt a speciális prevenciós hatását, hogy meggondolja a következő alkalommal, ilyenben részt vesz, vagy nem. Olyan értéktől fosztják meg, ami neki nincs is.
• Milyen mértékű pénzbüntetés ját, mondjuk egy csőd bűntett elkövetése után?
• Hát ez néhány százezer forintos pénzbüntetés. Abban az esetben, amikor a csőd büntetnek egy speciális formáját, az adminisztratív csőd büntettet követi el az elkövető, az néhány tízezer forintos büntetés a jelenlegi magyar bírói gyakorlatban. Ez az adminisztratív csőd büntet, azt jelenti, hogy ha a felszámolási eljárás megindul, a bíróság végzésben elrendeli, fizetésképtelenné nyilvánítja a céget a hitelező kérelmére, és a felszámolási eljárást elrendeli, akkor kijelöli a felszámolót is. A felszámoló felé a társaság korábbi menedzsmentjének mindenféle tájékoztatási kötelezettsége van. Iratátadási kötelezettség, vagyonleltárt kell készíteni, és azt át kell adni a felszámolónak. Ha ezt nem teszi meg, akkor a felszámolónak kötelessége a hatályos csődtörvény szerint feljelentést tenni a nyomozó hatóságnál. A felszámolásoknak a kilencven százaléka üres céget érint, tehát akkor már semmilyen vagyon nincs. Ezért óriási a kísértés arra, hogy ezeket a cégeket át is játsszák. Említettem a beszélgetésünk elején, hogy a cégek nyolcvan százaléka ilyen fiktív üzletrész átruházás alapján már más személyek kezébe került, mint akik igazából a csődért polgárjogi értelemben, vagy potenciálisan is felelnek.
• Mi lesz ezzel a céggel?
• …..Egy eljárást lefolytat az állami apparátus és a cég törlésre kerül….
• Akkor érthető, hogy ezt miért használják cégmegszűntetésre.
• Igen és egyéb más procedúráktól mentesülnek is ezek az emberek, akik ezt a formát választják.
• Volt szó a pénzbírságról és van-e más büntetési tétel?
• Természetesen van, de azt kérdezte, hogy mit szoktak kapni az elkövetők. Ez az általános ...
• Tehát börtönbüntetést ezért senki Magyarországon nem kapott?
• Nagyon vissza kell most gondolnom, hogy csőd bűntettért a magyar bíróság szabott-e ki végrehajtandó szabadságvesztést.
• Elvileg kiszabhat?
• Elvileg igen, a bűntető törvénykönyvben ez a fajta magatartás bizonyítottság esetében vagy pénzbüntetéssel, vagy közérdekű munkával, vagy pedig szabadságvesztéssel honorálható. …
• A rendőrség szervezetén belül milyen szakemberek foglalkoznak ezzel a bűncselekményformának a felderítésével?
• 1999-ben alakult meg az APEH Bűnügyi Igazgatósága. Korábban a Megyei Rendőr-főkapitányságok Gazdaságvédelmi Osztályain dolgozó kollégák foglalkoztak ezekkel az ügyekkel. De 99’-ben valamilyen módon előtérbe került az, hogy a költségvetést érintő bűncselekményekkel szemben hatékonyabban kell fellépni, és ezért alakult meg annak idején az ASPEH Bűnügyi Igazgatósága, mely csőd bűntett, adócsalás és ezekhez kapcsolódó közokirat hamisítások voltak a hatáskörében. Itt egy olyan bűn üldözői társaság jött létre, akik nagyrészt a rendőri kriminalisztikai ismereteken és iskolai végzettségeken túl gazdasági ismeretekkel is rendelkeztek. Sokan jogászok, pénzügyi számviteli főiskolát végzettek, mérlegképes könyvelők, sőt adószakértők is dolgoztak az APEH Bűnügyi Igazgatóságának kötelékében. APEH Bűnügyi Igazgatóság 2002-2003-ban átalakult, és visszakerült a Rendőrség kötelékébe az ORFK alá Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságként. …Az átszervezési folyamat itt még nem állt meg, 2004 júliusában a Pénzügyi Nyomozó Igazgatóság az akkor megalakuló Nemzeti Nyomozó Iroda egyik főosztályává alakult. Változatlan hatáskörök mellett végzi a munkáját. Az átszervezési folyamat még mindig nem zárult le, hiszen… 2005 év elején egy újabb átszervezés érinti a pénzügyi nyomozás területét. A mostani megyei illetékességű hivatalok végzik a munkát, illetve van egy kiemelt ügyekkel foglalkozó külön osztály. Ez átszervezésre kerül. Régiósítják ezeket a megyéket, három megye összevonásával. Ezzel a létszám csökkenéshez vezet és hatáskör szűküléshez. A csőd bűntett, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb járulékos bűncselekmények visszakerülnek a megyei rendőr-főkapitányságok hatáskörébe. A kilencven nyolcas állapot kerül visszaállításra. …